Mit jelenthet a különböző programozási nyelvek neve? Mit árul el a funkcionalitásukról vagy éppen a használhatóságukról? Összegyűjtöttünk néhány érdekes történetet a népszerű programozási nyelvek eredetéről. Ha téged is érdekelnek a kapcsolódó szórakoztató tények, akkor ezek a sztorik neked is tetszeni fognak. És ki tudja, talán kedvet is kapsz ahhoz, hogy egyik-másikat mélyebben megismerd. ;)
Még 1991-ben a Java alkotója, James Gosling kinézett az irodája ablakán, hogy ihletet merítsen: Miért ne nevezné el a nyelvet Tölgynek (vagyis Oak-nak) egy tölgyfa után, amit meglátott az ablakból? Kiderült, hogy túl sok szerzői jogi problémát vethet fel a név, ezért a Sun Microsystems cég ötletbörzét tartott.
„A cél az volt, hogy olyan nevet találjunk, aminek a hangzásaforradalmi, élénk, dinamikus egyszerre, emellettkönnyen leírható és megjegyezhető” – mondta Georges Saab, a Java fejlesztésért felelős alelnöke a The New York Timesnak. Néhány éllovas a következők voltak: Silk, DNA, Lyric, Pepper, NetProsse, Neon, Ruby, WebRunner Language, WebDancer és WebSpinner. A végül befutó Java az azonos nevű kávéra utal, innen ered a kávéscsésze logó is. Ráadásul a név azért is illik a nyelvre, mert „a programozók sok javát isznak” – mondta Jim Waldo, a Sun Microsystems-nél dolgozó harvardi informatikus a The Timesnak.
1995-ben Brendan Eich mindössze 10 nap alatt találta fel a JavaScriptet. Eich akkoriban a Netscape-nél dolgozott, és egy hozzáférhető és alakítható programozási nyelvet akart készíteni. Az emberek már ismerték a Java-t, így a JavaScript név nem volt teljesen véletlenszerű – de a JavaScriptnek semmi köze a Java-hoz. „A név teljes hazugság” – mondta Eich a Computernek adott 2012-es interjújában. "Szintaxisában valójában sokkal inkább a C-hez kapcsolódik, mint a Java-hoz." Nem csoda, hogy összezavarja azokat, akik elkezdenek ismerkedni a programozás világával, igaz?
A JavaScriptet eredetileg Mocha-nak hívták, majd később LiveScript-re, végül JavaScriptre keresztelték át.
Talán nem meglepő, hogy egy kis feszültség is kialakult a Java és a JavaScript között, ami egy licencszerződéssel végződött. A Sun Microsystems, a Java mögött álló vállalat végül megengedte a Netscape-nek, hogy JavaScriptnek nevezze el nyelvét, cserébe azért, hogy a Java futhasson a Netscape webböngészőjében.
Egy piton kígyó lehet, hogy ijesztő sokaknak, de a Python programozási nyelv nem igazán.
Guido Van Rossum, a Pythont 1991-ben feltaláló holland programozó egy 2016-os blogjába a következőt írta: „A Monty Python Repülő cirkuszának komikus zsenije előtt akartam tisztelegni, és 1990-ben nem hittem volna, hogy sokat veszíthetek vele.”
A Python egy nagyon megközelíthető nyelv, és népszerű választás a kezdők számára. „Azoknak a lelkes kezdőknek, akik programozóvá szeretnének válni, a Pythont különösen könnyen elsajátítható” – mondta Van Rossumsaid a Dropboxnak adott 2019-es interjújában.
A Ruby alkotója, Yukihiro Matsumotot, a Perl programozási nyelv ihlette meg, és nyelvét egy másik gyöngyszemről akarta elnevezni. De az olyan szavak, mint a „gyémánt” vagy a „zafír”, túl hosszúak voltak ahhoz, hogy könnyen felidézhetőek és leírhatóak legyenekk, ezért döntött végül a Rubin mellett.
A “C” elnevezés az 1970-es években a Bell Labs-tól eredt, és egy Dennis Richie nevű informatikus volt az ötletgazdája. A név nem éppen kreatív: a “C” a korábbi “B” programozási nyelv folytatása volt.
Aztán 1983-ban a Bell Labs másik programozója, Bjarne Stroustrup előállt a C Classes-szal, amelyet később C++-ra kereszteltek. Persze, elnevezhették volna ezt az új nyelvet D-nek is, de úgy gondolták, hogy a „++” jobban leírja, hogy ez a C továbbfejlesztett verziója.
Nem, ez nem „C hashtag” vagy „C font”. A Microsoft C# programozási nyelvét „C Sharp”-nak ejtik, mint a magasabb hangmagasságot jelző zenei jelölést.
Anders Hejlsberg elmondása szerint, aki 2000-ben létrehozta a C#-t, majdnem a COOL-nak nevezték el a C-stílusú objektumorientált nyelv miatt, de a védjegyek miatt ez nem lett volna ideális választás.
„Szerettünk volna utalni a névben a nyelv C örökségére, és végül a C# mellett döntöttünk” – mondta Hejlsberg egy 2009-es interjúban. „Emlékszem, hogy az ötletek közt volt az e-C, a Safe C, a C-square, a C-cube, a C-prime, a C-star és a Cesium… Ha most ezeket nézem, nagyon elégedett vagyok a választásunkkal.”
A 70-es években a data science SQL nyelvet eredetileg „Square”-nek hívták, majd átnevezték Strukturált Angol Lekérdezési Nyelvre (Structured English Query Language). „1977-ben, védjegyügyi okok miatt a Sequel nevet rövidítették SQL-re” - írta Don Chamberlain, az SQL egyik alkotója az IEEE Annals of the History of Computing folyóiratban. De a rövidítés ellenére az SQL általában „szikvel”-ként ejtik.
Forrás: Codeacademy
Éva kiskorában csillagász vagy sebész akart lenni. Végül a szállodaiparban kötött ki, ahol 20 évig dolgozott. A Covid is szerepet játszott abban, hogy 2020-ban a karrierváltás mellett döntött. Akkoriban még nem tudta, hogy mit csinál egy programozó, de ma már front-end fejlesztő egy nemzetközi tanácsadó vállalatnál. Hogyan élte meg a bootcamp élményt? Mit szólt a környezete a karrierváltásához? Ismerd meg Éva nem mindennapi karrierútját!
Az IT terület egy nyitott szakma, ahol a munkatársak odafigyelnek egymásra, és támogatják a személyes fejlődést. Ma már egyre több a női fejlesztő a területen, és sok cég kifejezetten értékeli azokat a személyes skilleket, amiket behoznak a csapatba. Juniorként az első munkahely megszerzése ugyan nem könnyű, de 1 év után már sok lehetőség nyílik, és fizetésben is nagyot lehet ugrani - többek között erről meséltek az idei Ladies’ Coding Night kerekasztal résztvevői.
A hosszú hónapokig elhúzódó toborzás a HR rémálma. Főleg, ha még attól is tartani kell, hogy a nehezen kiválasztott szakember egy jobbnak vélt ajánlat miatt hirtelen továbbáll. Pedig van olyan megoldás, ami a kockázatokat és a költségeket is minimálisra csökkenti. Ez a tehetséges fiatal programozókat és a vállalatokat összekötő Tech Talent Speed Date, amelyet a Green Fox Academy szervez március 9-én, Budapesten.
Az informatikushiány egy több évtizedes probléma Magyarországon. Ennek kapcsán az aktuális IT munkaerőpiaci trendekről, megoldási lehetőségekről beszélgetett Bogyó Péter, a HRTV adásszerkesztő műsorvezetője Fachs Anitával, a Green Fox Academy magyarországi operációjának vezetőjével. Az alábbiakban a beszélgetés legfontosabb részeit foglaltuk össze.
Technological enhancements often evoke strong emotions in people; this is no different when ChatGPT made its explosive public entry. Some believe that the dominance of AI leads to the end of the programming profession, while others see exciting opportunities arising from it. Where does the truth lie? In our article, we deep-dive into those changes that AI tools bring to the lives of developers. Will ChatGPT truly be the programmer of the future?
The low-code development platform market is expected to witness a notable annual growth rate of 31.3% during 2020–2030. According to P&S Intelligence, the market revenue will reach $190,792.6 million by 2030. This trend has a significant impact on the job market as well, creating a huge demand for low-code developers. In order to provide a better understanding of low-code and the opportunities it creates, we organized a roundtable discussion. Check out the key insights that came out of the session.
Flexibility is now an essential part of running a business. Whether it’s a growth-facing business area or a new technological need, a fast decision can provide a long-term competitive advantage. An effective solution for such a case is to start a special, corporate course.
Nowadays, it is not enough for a programmer to write excellent lines of code; it is also becoming more and more important what soft skills they have. What is the added value of a psychologist developing these skills? What methods are worth adapting in a corporate environment? Our psychologist Fruzsina Fejes answered these questions by presenting the Green Fox strategy.