Mit jelenthet a különböző programozási nyelvek neve? Mit árul el a funkcionalitásukról vagy éppen a használhatóságukról? Összegyűjtöttünk néhány érdekes történetet a népszerű programozási nyelvek eredetéről. Ha téged is érdekelnek a kapcsolódó szórakoztató tények, akkor ezek a sztorik neked is tetszeni fognak. És ki tudja, talán kedvet is kapsz ahhoz, hogy egyik-másikat mélyebben megismerd. ;)
Még 1991-ben a Java alkotója, James Gosling kinézett az irodája ablakán, hogy ihletet merítsen: Miért ne nevezné el a nyelvet Tölgynek (vagyis Oak-nak) egy tölgyfa után, amit meglátott az ablakból? Kiderült, hogy túl sok szerzői jogi problémát vethet fel a név, ezért a Sun Microsystems cég ötletbörzét tartott.
„A cél az volt, hogy olyan nevet találjunk, aminek a hangzásaforradalmi, élénk, dinamikus egyszerre, emellettkönnyen leírható és megjegyezhető” – mondta Georges Saab, a Java fejlesztésért felelős alelnöke a The New York Timesnak. Néhány éllovas a következők voltak: Silk, DNA, Lyric, Pepper, NetProsse, Neon, Ruby, WebRunner Language, WebDancer és WebSpinner. A végül befutó Java az azonos nevű kávéra utal, innen ered a kávéscsésze logó is. Ráadásul a név azért is illik a nyelvre, mert „a programozók sok javát isznak” – mondta Jim Waldo, a Sun Microsystems-nél dolgozó harvardi informatikus a The Timesnak.
1995-ben Brendan Eich mindössze 10 nap alatt találta fel a JavaScriptet. Eich akkoriban a Netscape-nél dolgozott, és egy hozzáférhető és alakítható programozási nyelvet akart készíteni. Az emberek már ismerték a Java-t, így a JavaScript név nem volt teljesen véletlenszerű – de a JavaScriptnek semmi köze a Java-hoz. „A név teljes hazugság” – mondta Eich a Computernek adott 2012-es interjújában. "Szintaxisában valójában sokkal inkább a C-hez kapcsolódik, mint a Java-hoz." Nem csoda, hogy összezavarja azokat, akik elkezdenek ismerkedni a programozás világával, igaz?
A JavaScriptet eredetileg Mocha-nak hívták, majd később LiveScript-re, végül JavaScriptre keresztelték át.
Talán nem meglepő, hogy egy kis feszültség is kialakult a Java és a JavaScript között, ami egy licencszerződéssel végződött. A Sun Microsystems, a Java mögött álló vállalat végül megengedte a Netscape-nek, hogy JavaScriptnek nevezze el nyelvét, cserébe azért, hogy a Java futhasson a Netscape webböngészőjében.
Egy piton kígyó lehet, hogy ijesztő sokaknak, de a Python programozási nyelv nem igazán.
Guido Van Rossum, a Pythont 1991-ben feltaláló holland programozó egy 2016-os blogjába a következőt írta: „A Monty Python Repülő cirkuszának komikus zsenije előtt akartam tisztelegni, és 1990-ben nem hittem volna, hogy sokat veszíthetek vele.”
A Python egy nagyon megközelíthető nyelv, és népszerű választás a kezdők számára. „Azoknak a lelkes kezdőknek, akik programozóvá szeretnének válni, a Pythont különösen könnyen elsajátítható” – mondta Van Rossumsaid a Dropboxnak adott 2019-es interjújában.
A Ruby alkotója, Yukihiro Matsumotot, a Perl programozási nyelv ihlette meg, és nyelvét egy másik gyöngyszemről akarta elnevezni. De az olyan szavak, mint a „gyémánt” vagy a „zafír”, túl hosszúak voltak ahhoz, hogy könnyen felidézhetőek és leírhatóak legyenekk, ezért döntött végül a Rubin mellett.
A “C” elnevezés az 1970-es években a Bell Labs-tól eredt, és egy Dennis Richie nevű informatikus volt az ötletgazdája. A név nem éppen kreatív: a “C” a korábbi “B” programozási nyelv folytatása volt.
Aztán 1983-ban a Bell Labs másik programozója, Bjarne Stroustrup előállt a C Classes-szal, amelyet később C++-ra kereszteltek. Persze, elnevezhették volna ezt az új nyelvet D-nek is, de úgy gondolták, hogy a „++” jobban leírja, hogy ez a C továbbfejlesztett verziója.
Nem, ez nem „C hashtag” vagy „C font”. A Microsoft C# programozási nyelvét „C Sharp”-nak ejtik, mint a magasabb hangmagasságot jelző zenei jelölést.
Anders Hejlsberg elmondása szerint, aki 2000-ben létrehozta a C#-t, majdnem a COOL-nak nevezték el a C-stílusú objektumorientált nyelv miatt, de a védjegyek miatt ez nem lett volna ideális választás.
„Szerettünk volna utalni a névben a nyelv C örökségére, és végül a C# mellett döntöttünk” – mondta Hejlsberg egy 2009-es interjúban. „Emlékszem, hogy az ötletek közt volt az e-C, a Safe C, a C-square, a C-cube, a C-prime, a C-star és a Cesium… Ha most ezeket nézem, nagyon elégedett vagyok a választásunkkal.”
A 70-es években a data science SQL nyelvet eredetileg „Square”-nek hívták, majd átnevezték Strukturált Angol Lekérdezési Nyelvre (Structured English Query Language). „1977-ben, védjegyügyi okok miatt a Sequel nevet rövidítették SQL-re” - írta Don Chamberlain, az SQL egyik alkotója az IEEE Annals of the History of Computing folyóiratban. De a rövidítés ellenére az SQL általában „szikvel”-ként ejtik.
Forrás: Codeacademy
Samu szeretett volna egy stabil karriert kiépíteni, így fogant meg benne az IT-ra váltás gondolata. Végül 2019-ben jelentkezett a Green Fox szuperintenzív junior programozó képzésére, azóta pedig már DevOps mérnökként dolgozik Angliában.
Dr. Pető Krisztián a jogi karrierjét váltotta programozásra. A Green Fox első Salesforce képzésén végzett, ami még le sem zárult, amikor állásinterjúra hívták, egy héten belül pedig már ajánlatot is kapott. Milyen élmény volt számára a képzés, mi fogta meg a Salesforce területben, és kinek ajánlja? Ismerd meg Krisztián karrierváltásának a történetét!
Az informatikai szektort érintő szakemberhiány a munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívásává nőtte ki magát. Ebben a helyzetben egyre nagyobb jelentőséget kapnak a speciálisan vállalatra szabott megoldások. A corporate bootcamp kifejezetten a cég igényei alapján kidolgozott képzés, ami akár azonnal projektre állítható szakembereket biztosít. A gyakorlati működést és előnyöket a Lufthansa Systems Hungáriával kialakított együttműködésünkön keresztül mutatjuk be.
Vállalati partnerünkkel, a Morgan Stanley budapesti központjával együttműködésben kivételes lehetőséget kínáló ösztöndíjprogramot indítunk 2022 áprilisától. A Java Academy corporate bootcamp keretében 15 tehetséges, a Java nyelv és a szerveroldali programozás iránt érdeklődő hallgató térítésmentesen indíthatja újra karrierjét Back-end fejlesztőként.
Evosoft Hungary Kft. is a leading IT company in Hungary which has a presence in our country since 1995. Today, they operate with nearly 2000 employees but the number is increasing every year. They have been cooperating with Green Fox Academy almost since the start of the bootcamp. Thus, they have gained great knowledge and experience not only on the tech side but the HR side as well. This time we talked about the effective onboarding process and the integration of career changers.
In 2021 July, we launched our free, online, basic level IT support course called "Hello IT! for Women" in cooperation with INCO Academy - Work in Tech and with the support of Google.org. Through the program, we are helping 300 women to prepare for the challenges of digitalization.
The popularity of low-code platforms is increasing in the whole world, and the demand for experts in this field is growing rapidly. Nikolett Tarjáni-Dobos left her dietician career to become a software developer and has been working as a low-code programmer in Germany for almost 2 years. She first heard about this field when she was looking for a job. Yet, she now feels lucky that this became her new career. But what does a low-code developer do and how does a working day go? We asked Niki about these topics as well as about the misconceptions around low-coding.
The lack of IT professionals has been a problem in Hungary for decades now. Péter Bogyó, editor of HRTV and Anita Fachs, the head of the Hungarian operation of Green Fox Academy, sat down for an interview and talked about the current IT market trends and possible solutions to the issues facing it. We have summarized the most important bits of the in conversation below.
On March 17 we were happy to co-host the “Tech Up Your Business” webinar together with Green Fox Academy live on Facebook and Zoom. Our renowned speakers from Microsoft, SAS and Emarsys discussed the importance of tech skills for business professionals in various industries, as well as achieving a certain level of familiarity with contemporary technologies to succeed in the business world of today.
The pressure for growth experienced by IT companies is now having an impact on the labour market. The active involvement of women in the IT sector can not only play an important role in alleviating skills shortages; it can also contribute to the development of a more diverse workplace, stimulating teamwork and productivity.