Bátor volt a Green Fox, hatalmas kihívást vállalt: programozást tanítottak Kínában, pedig köztudott, hogy ott nincsenek weboldalak, tilos a YouTube és a Google is.
A sztereotípiák - az ételek kivételével – megdőltek, a módszertan viszont, amely megtetszett a kínaiaknak, kiállta a próbát.
Egy 10+1 hétig tartó programozóképzést vállalt a Green Fox Academy Sencsenben, Kínában. Az angol nyelvű oktatást egy helyi multinacionális vállalat, az EPAM fiatal munkatársainak tartották. Kiderült, hogy a kínaiak ebéd után sziesztáznak, étkezéskor nem beszélnek üzleti dolgokról, és szabadidejükben ők is a Trónok harcát nézik, pont, mint az itthoni diákok. A kezdeti nehézségek (pl. tájfun) és a hagyományos internet hiánya ellenére is kiállták a próbát a magyar mentorok és a budapesti iskola.
„Bár tervezzük a terjeszkedést, első körben Európára gondoltunk, aztán máshogy alakult. Az egyik mentorunkon keresztül jutott el a módszertanunk híre egy szolgáltató szoftvercég, az EPAM sencseni központjába, ahol annyira megtetszett a működésünk, hogy kérték, náluk is tartsunk egy ilyen képzést – meséli Fazekas Barbara, a Green Fox Academy társalapítója. „A mi iskolánk méretéhez képest ez egy hatalmas kihívás volt, pláne, hogy még sosem csináltunk ilyet. Nálunk a módszertan a legkülönlegesebb, persze voltak, akik kételkedtek bennünk. Szerintük ez csak Budapesten működik, hiszen itt ismerjük a nyelvet, a kultúrát, itt könnyebb embereket toborozni. Mivel a tananyag átküldése önmagában nem lenne elég, az agilitás és a rugalmasság meghozta gyümölcsét: a módszertanunk Kínában is működött, ezért hiszem, hogy a világban bárhol máshol is megállja a helyét.”
A kiküldött csapat vezetője, itthon az oktatás színvonaláért felelős Kökény Tamás (Tojás) lett. Elmondta, hogy a kínaihoz hasonló képzéseket rendszeresen tartanak Budapesten is. „Több céggel is együttműködünk, és az a bevett folyamat, hogy ők felveszik az egyetemen végzett informatikus hallgatókat, mi pedig egy intenzív képzés során elérjük azt, hogy az egyetemen megszerzett alaptudást kiegészítjük, ezáltal hamarabb munkaképessé tesszük a fiatalokat. Egy ilyen képzést csináltunk most Kínában a sencseni EPAM számára. Amikor kiderült a technológia, akkor két szakértőnkre, Kárász István szenior és Bélteky Levente junior mentorra bíztuk a 10+1 hetes képzés gyakorlati lebonyolítását. Nagyon sokat készültünk erre a kihívásra, sokszor éjszakákon át, de megérte. Kint aztán folyamatosan jöttek az újabb igények. Mostanra elmondhatjuk, hogy mindenféle kérésnek meg tudunk felelni és eleget tenni úgy is, hogy rövid idő marad a képzésig. Azt hiszem, hogy már nem lehet minket meglepni.”
A Green Fox egyik legrégebben ott dolgozó junior mentora, Bélteky Levente, Levi elmesélte, hogy már az első héten egy váratlan helyzettel találták szembe magukat: egy tájfun miatt, ami Kínában szabadnapot jelent, azonnal át kellett tervezniük az első hét anyagát és időbeosztását.
„Nagyon rugalmasnak kellett lennünk, a tanítás nagy része ott alakult ki igazán. Köztudott, hogy egy budapesti képzésen bőven kapnak házi feladatot a résztvevők, otthon is kell foglalkozniuk az anyaggal. Kínában bele kellett szorítanunk a képzést napi 8 órába, tehát csak a résztvevők munkaidejére korlátozódtunk. Persze voltak, akik beleadtak apait-anyait, és még otthon is foglalkoztak a tanultakkal, de ezt egy hagyományos képzésünkkel ellentétben itt nem lehetett elvárni. A másik nehézség a tananyagokkal kapcsolatban merült fel: YouTube-on van minden videó amit mi oktatunk, viszont Kínában nincs YouTube (és semmilyen Google vagy Facebook termék sincs). Ezért sem kérhettük a hallgatókat, hogy otthon még nézzék meg ezt vagy azt a videót, mert egyszerűen nincs rá lehetőségük. Érdekes volt látni, hogy ebéd után néhányan hozták a takarójukat, összetolták a székeket és úgy pihentek, míg mások kártyáztak vagy csocsóztak. Szabadidejükben pedig a Trónok harcát nézik, pont, mint itthon a diákok.”
A sencseni EPAM hétről hétre szigorúan figyelte és ellenőrizte, hogy ki hol tart, hogy halad a képzésben, hiszen a felelősség az övék, ők vették fel a képzésen résztvevő 22-26 éves fiatalokat. Az EPAM azonban nemcsak a diákokat biztosította, hanem kiegészítette a képzést angol nyelvi órákkal illetve agilis képzéssel is. Továbbá biztosította, hogy az értékesítési csapattól a projekteken dolgozó emberekig minden terület bemutatkozzon a tanulóknak, valamint a cég közösségébe való beilleszkedésüket is segítették. Tojás elmondta, hogy megbízójuk nagyon elégedett volt a 10+1 hetes képzés végén. Nézték a szakmai fejlődést, de legalább akkora hangsúlyt kapott az adott személy alkalmasságának pozitív változása is. „Ma nem az a legfontosabb ebben az iparágban, hogy konkrétan az adott technológiát tudja az ember, hanem az, hogy a módszertant ismerje. Mi tanulni tanítjuk meg a hallgatóinkat.”
A fejlesztési igények és a technológiák gyors változása, a minőségi munkaerő hiánya, illetve az értékes szakmai tudással rendelkező kollégák megtartásának nehézsége világszerte komoly kihívások elé állítja a vállalatokat. Hogyan adható egyedi válasz egy globális problémára? Kinek a feladata kezelni ezt, és hogyan érdemes hozzáfogni? Ezeket a kérdéseket jártuk körül Fachs Anitával, a Green Fox vállalati szolgáltatásokért felelős cégvezetőjével.
A rugalmasság mára megkerülhetetlen szerepet kapott a vállalati működésben. Akár növekedés előtt álló üzletágról, akár új technológiai igényről van szó, az időben meghozott döntés hosszú távú versenyelőnyt jelenthet. Ilyen esetre hatékony megoldás egy speciális, vállalati képzés elindítása.
Az informatikushiány egy több évtizedes probléma Magyarországon. Ennek kapcsán az aktuális IT munkaerőpiaci trendekről, megoldási lehetőségekről beszélgetett Bogyó Péter, a HRTV adásszerkesztő műsorvezetője Fachs Anitával, a Green Fox Academy magyarországi operációjának vezetőjével. Az alábbiakban a beszélgetés legfontosabb részeit foglaltuk össze.
Richárd Németh started programming during his second career change. After graduating from Green Fox, he worked as a front-end developer, then recently changed to a full-stack position, and his current job has taken him to the USA. How does he spend a working day and what skills does he need for his job? Discover the world of full-stack development through Ricsi’s story!
The low-code development platform market is expected to witness a notable annual growth rate of 31.3% during 2020–2030. According to P&S Intelligence, the market revenue will reach $190,792.6 million by 2030. This trend has a significant impact on the job market as well, creating a huge demand for low-code developers. In order to provide a better understanding of low-code and the opportunities it creates, we organized a roundtable discussion. Check out the key insights that came out of the session.
The popularity of low-code platforms is increasing in the whole world, and the demand for experts in this field is growing rapidly. Nikolett Tarjáni-Dobos left her dietician career to become a software developer and has been working as a low-code programmer in Germany for almost 2 years. She first heard about this field when she was looking for a job. Yet, she now feels lucky that this became her new career. But what does a low-code developer do and how does a working day go? We asked Niki about these topics as well as about the misconceptions around low-coding.
The lack of professionals in the IT sector has clearly become one of the biggest challenges in the labour market. In this situation, solutions tailor-made for a company’s needs are gaining ground. The corporate bootcamp is a training specifically designed to meet a company's needs and expectations. Its graduates are professionals who are ready to join a project immediately. Now we explain the practical operation and the advantages through the example of our co-operation with Lufthansa Systems Hungária.