Mesélj egy kicsit magadról! 

Lassan 10 éve dobolok, volt több zenekarom is, a mostani Kései Kitérő egészen jól alakul, játszottunk országszerte több helyen már, fesztiválokon és szórakozóhelyeken egyaránt. Mindig jelen volt a zene az életemben, de fociztam is nagyon sokáig Egerben, ahol felnőttem. A zene és a sport mellett a repülés kapott még fontos szerepet az életemben, ami szintén egészen kicsi koromtól kísért az utamon. Van egy viszonylag új hobbim is, ez pedig a sörfőzés, amiben tavaly kezdtem elmélyedni. 

Kiskorodban mit gondoltál, mi leszel, ha nagy leszel? :)

Bár a hajóskapitányok élete gyermekként nagyon vonzónak tűnt, már egészen korán, amikor először repültem, rájöttem, hogy pilóta leszek, és tudatosan ebbe az irányba kalauzoltam az életem.  

Mivel foglalkoztál, mielőtt jelentkeztél a Green Foxhoz? 

Közlekedésmérnöknek és pilótának tanultam Nyíregyházán, akkor még ott volt az egyetlen olyan hely, ahol egyetemi keretek között lehetett tanulni a repülést. Ennek elvégzésével a diploma mellett megkaptam a pilóta engedélyemet is, amivel már jelentkezhettem légitársasághoz. 

Miért döntöttél a karrierváltás mellett, és miért az IT területre esett a választásod? 

Az élet nem a terveim szerint osztotta a lapokat, szinte a szakszolgálati engedélyemmel együtt érkezett meg a COVID is, és a légitársaságok azonnal létszámstoppot hirdettek. Egy pár hónapig vártam, hogy helyreálljanak a dolgok, de aztán egyértelművé vált, hogy más lehetőség után kell nézni. Még szerencse, hogy nem vártam tovább, hiszen azóta is bizonytalan a helyzet. 

Olyan munkát szerettem volna, amit hosszú távon élvezni fogok és folyamatos fejlődésre ösztönöz. A bátyám programozó, a Green Foxnál végzett korábban, ő mesélt az IT világról és tőle eredt a motivációm, hogy én is belevágjak. 

‍

Mit tanácsolnál azoknak, akik belevágnak? Kiknek ajánlanád az IT területet? 

Mindenkinek ajánlanám, hogy próbálja ki. Én például sosem gondoltam volna magamról, hogy ennyire szeretni fogom a kódolást, hiszen korábban csak pilótaként tudtam elképzelni magam, mégis nagyon élvezem. Amikor bekerültem a képzésre, az elején nyilván nagyon nehéz volt, amíg ráéreztem, de az első sikerélmények után beleszerettem.

Tetszik benne, hogy gondolkodtat, mindig más problémára kell megoldást találni és sokszor csapatban kell dolgozni, hogy eredményre jussunk. 

A repülés és a programozás között az a nagy különbség, hogy a repülésnél mindent előre kell ellenőrizni, előkészíteni, előre gondolkodni a felszállás előtt, hogy megelőzzünk egy vészhelyzetet. Fent a levegőben már rutinból, reflexből kell cselekedni, hiszen nagyon sokfelé kell figyelni, nem állíthatod le a gépet a levegőben, hogy átgondold a dolgokat. A programozásnál nem lehet ennyire előre tervezni. Ha valami nem működik, van időd gondolkodni, át lehet írni, lehet keresni egy jobb megoldást. Kis időbe beletelt, mire át tudtam állítani a gondolkodásomat, meg tudtam győzni magam, hogy nem kell mindent az elején megoldanom, érdemesebb a folyamat közben keresgélnem és összelegóznom a hiányzó darabkákat. 

Hogyan élted meg a bootcamp élményt? Mit szerettél benne, mik voltak a legnagyobb kihívások? 

Szerintem sokat hozzá tett az élményhez, hogy egy ilyen közegben tanultam programozni. Egyetemi környezetben nem biztos, hogy közel került volna hozzám ez a terület. De így, hogy itt jó társaság is jött össze, mindenki fiatal, a mentorok is nagyon jó fejek, mindenki segítőkész, érthetően van elmondva a tananyag és mi is beletettük a munkát, így egyik pillanatról a másikra nagyon megszerettem a kódolást. 

A legnagyobb kihívás nekem az első modul elvégzése volt. Egy félév kihagyás után  a zenekar mellett nehéz volt visszaülni az iskolapadba, pláne egy ilyen intenzív képzésre. Nem volt semmilyen előképzettségem, teljesen a nulláról kellett elkezdenem. 

‍

‍

Mit szólt a környezeted, családod a karrierváltáshoz? 

A családom nagyon támogatott az első pillanattól kezdve. Látták, mennyit küzdöttem azért, hogy pilóta lehessek, és szerették volna, ha megtalálom végre a helyem, ahol megtérül az a rengeteg befektetett munka, amit a tanulásra szántam. Amikor előálltam az ötlettel, hogy kipróbálnám magam a programozásban, nagyon pozitívan fogadták. 

Hova helyezkedtél el a képzés után? Hogyan zajlott az elhelyezkedés? 

A záróvizsgát követő 1 hónapos felkészítő után el is kezdtem pályázgatni néhány helyre. Nehézséget okozott, hogy én korábban soha nem vettem részt állásinterjún, csak a felkészítő anyagokra támaszkodhattam. Kellett szereznem némi gyakorlati tapasztalatot is mind a HR-es, mind a szakmai interjúk terén, mire belejöttem. Megérte türelmesnek maradni, mert végül egy jó hírnevű hatalmas multinacionális vállalathoz sikerült elhelyezkednem Junior Java fejlesztőként.