Ahogy a low-code piac növekszik, úgy nő a zűrzavar is körülötte. Sokak számára nem egészen érthető a fogalom és a benne rejlő potenciál, ezért könnyen elhiszik a kapcsolódó általános mítoszokat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az 5 leggyakoribb low-code mítoszt és segítünk megérteni a körülötte lévő hype-ot.
A low-code fogalma 2014-ben bukkant fel a Forrsternek köszönhetően, azóta pedig nincs megállás, az IT piacon robbanásszerűen terjednek ezek az új típusú szoftverek. A Gartner becslése szerint a low-code piac 23%-kal fog növekedni ebben az évben és eléri az 5,8 milliárd dolláros piacméretet. Sőt, 2021-es elemzéseik szerint 2024-re az alkalmazásfejlesztések 65 százaléka low-code platformokon történik majd. Már most több száz ilyen szoftver érhető el, de még mindig dinamikus növekedés figyelhető meg, újabb és újabb szereplők jelennek meg a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy folyamatosan növekszik a kereslet a low-code fejlesztőkre és tanácsadókra.
A Green Foxnál már az alapítás óta azon dolgozunk, hogy egy olyan oktatási teret hozzunk létre, ami választ ad a munkaerőpiac aktuális igényeire, ehhez pedig hozzátartozik, hogy képzéseink felkészítsék a hallgatókat a legfrissebb technológiák elsajátítására és lehetővé tegyék, hogy minél többféle karrierút közül választhassanak az IT területen belül. Lássuk, milyen lehetőségeket rejt ez a terület és mik azok a mítoszok, amiket örökre érdemes elfelejtenünk!
A low-code platform alapú fejlesztést takar, ami azt jelenti, hogy nem nulláról, hanem egy platform meglévő funkcióira alapozva hozunk létre új terméket, az egyedi igények kialakításához és külső rendszerek integrálásához írunk kódot. Olyan szoftvereszközöket nevezünk így, amelyek minimális kézi kódolással teszik lehetővé különböző webalkalmazások felépítését. Manapság viszont ezt a kifejezést használjuk minden olyan szoftverre is, amely tartalmaz valamilyen vizuális programozási elemet.
Emiatt az emberek fejében teljesen más kép alakul ki a low-code fogalmáról, hiszen a különböző platformok teljesen más funkciók ellátására képesek. Néhány egyszerűbb és csak alapvető funkciókat biztosít, míg mások vállalati szintűek és funkciók széles skáláját kínálják a felhasználóknak.
Lássuk, mik azok a mítoszok, amikkel a leggyakrabban találkozunk a low-code kapcsán.
Kezdjük ezzel a mítosszal, mivel ez a legtöbb probléma gyökere. Ahogy korábban írtuk, a „low-code” kifejezés a szoftverek és eszközök széles skálájára vonatkozik. Még ha szűkítjük is a definíciót a low-code webalkalmazások fejlesztésére, továbbra is sokféle lehetőséget találunk.
Ez azért probléma, mert az emberek hajlamosak egy eszközzel szerzett tapasztalatuk alapján megítélni a teljes low-code piacot. Ha olyan eszközt próbálnak ki, ami funkcióit tekintve nem felel meg az igényeiknek, gyakran azt feltételezik, hogy az összes ilyen megoldás haszontalan a számukra.
Még rosszabb, hogy még mindig hallani embereket, akik a régi tapasztalataik alapján ítélik meg a mostani piacot, amikor a low-code még gyerekcipőben járt. A valóságban azonban (mint minden technológia) ezek a szoftverek is drámai fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évek során.
A fejlesztők nagyon eltérően vélekednek a low-code kapcsán. Néhányan kifejezetten szeretik, míg másoknak ellenérzése van a területtel kapcsolatban. Mi lehet ennek az oka? Ez általában néhány tévhitre vezethető vissza:
1. tévhit: A low-code fenyegetést jelent a fejlesztők számára
A fejlesztők gyakran versenytársként tekintenek a low-code szoftverekre. Ha a vállalat low-code eszközöket alkalmaz, attól tartanak, hogy felváltja a jelenlegi funkciójukat.
A valóság: a low-code nem helyettesíti a fejlesztőket, inkább azért van, hogy megkönnyítse az életüket.
Számos kódolási feladatot helyettesít és lehetővé teszi a fejlesztők számára a gyorsabb szállítást. Segítségükkel a specifikációk és implementációk leírása könnyebben értelmezhetővé válik. Így átugorhatunk rengeteg köztes lépést a fejlesztési folyamatokból, illetve megszűnnek a repetitív, unalmas feladatok és minőségi idő marad a hatékony, fókuszált munkára.
2. tévhit: A low-code korlátozza a fejlesztő képességeit
A fejlesztők gyakran úgy vélik, hogy a low-code eszközök korlátozzák képességeiket. Ezeket az eszközöket gyakran fekete doboznak tekintik, amelyeket nem lehet személyre szabni és csak korlátozni fogják a munkájukban őket.
A valóságban ez csak egyes platformokra igaz. Jó néhány nagyvállalati szintű low-code szoftvereszköz kínál teljes testreszabási lehetőséget.
A low-code a hiedelmekkel ellentétben inkább új lehetőségeket tár fel a fejlesztők számára. Egyfelől hatalmas piaci kereslet van jelenleg azokra a szakemberekre, akik értenek hozzá. Másfelől pedig, ha valaki programozóként mégsem szeretné megtanulni a használatukat, rengeteg automatizálható feladattól menti meg őket, amiknek az idejében valós problémák megoldásán dolgozhatnak helyette.
Nagy a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy ki használ low-code eszközöket. Valójában a skála mindkét végén tévhitekkel találkozhatunk. Egyesek úgy vélik, hogy a low-code platformok csak fejlesztők számára készültek és tech tudás nélkül nem lehet használni őket. Mások szerint ezek a platformok nem jelentenek elég kihívást a fejlesztők számára és csak az üzleti területeken dolgozó szakemberek használják őket.
A valóság az, hogy ezeket a platformokat minden képzettségi szint használja. A fejlesztők low-code eszközöket használnak az alkalmazások szállításának felgyorsítására. Ez az ága a szoftverfejlesztésnek arról szól, hogy egy meglévő platform képességeit kell egyedi fejlesztéssel kibővíteni, ebbe beletartozik a platform illesztése meglévő üzleti folyamatokhoz és integráció kialakítása meglévő rendszerekkel. Kiküszöbölhetők velük az ismétlődő kódolási feladatok, amelyek felemésztik a programozók idejének nagy részét.
A végfelhasználók saját alkalmazásaik létrehozására használják őket anélkül, hogy az IT-t meg kellene zavarniuk a munkában. A legtöbb vállalati szintű eszköz olyan biztonsági opciókat kínál, amelyek segítségével a fejlesztők szabályozhatják a végfelhasználói és az adatokhoz való hozzáférést a szoftveren belül.
A mobilalkalmazások alapjaiban változtatták meg az emberek hozzáállását a szoftverek kezelőfelületeihez. Az elvárás gyakran az, hogy a szoftver olyan intuitív legyen, mint egy mobilalkalmazás, amit minimális erőfeszítéssel, rendkívül gyorsan meg lehet tanulni használni. A problémák akkor kezdődnek, amikor ezek a hiedelmek átterjednek a low-code fejlesztés világára is.
A valóság ugyanis az, hogy minden esetben szükség van a fejlesztői környezet működésének bizonyos szintű ismeretére.
Gondoljunk csak arra, hogy egy low-code platform milyen összetettségi szintet vált ki. Az ilyen eszközök lehetővé teszik a webalkalmazások fejlesztését, a munkafolyamatok automatizálását, mobilalkalmazások fejlesztését és számtalan más folyamatot is segítenek. Mennyi időbe telne mindezt egyedül megtanulni? Évekbe.
Egy másik gyakori mítosz: A low-code platformok mind az alkalmazás fejlesztését, mind a tervezését lefedik. Ezek az eszközök napjainkban már tényleg segítenek az üzleti területeknek webalkalmazások létrehozásában, ez igaz.
A felhasználóknak azonban továbbra is fejlesztőként kell gondolkodniuk és tervezniük az alkalmazások létrehozásakor.
Például a következőkre van szükség:
A probléma az, hogy egyes felhasználók arra számítanak, hogy a low-code leegyszerűsíti a fejlesztési folyamat minden aspektusát, a tervezéstől a kódolásig. Csalódottan veszik észre, hogy még meg kell tervezniük, mit és hogyan fognak felépíteni.
Dióhéjban a low-code platformok átalakíthatják az alkalmazásfejlesztési szemléletet és egyszerűsíthetik, automatizálhatják a folyamatok egy részét minden vállalkozás számára. A low-code és pro-code fejlesztők megfelelő arányával a vállalkozások minden eddiginél gyorsabban hozhatnak létre versenyképes, skálázható alkalmazásokat. Tulajdonképpen elmondható, hogy nemcsak a üzleti területek barátja, de egy megfelelően megválasztott eszköz a tapasztalt szoftver architectek munkáját is hatékonyan segíti, javítja a kódolás sebességét és gyakran a kód minőségét is, amellett, hogy a fejlesztőknek lehetőséget ad arra, hogy a repetitív feladatok helyett a kreatív alkotó folyamatra koncentrálhassanak.
Bene Ádám két szakmát szerzett, mégsem találta a helyét a munkaerőpiacon. Ekkor jelentkezett a Green Foxba, hogy programozást tanuljon. Full-Stackesként kezdett, majd DevOpsra váltott, végül a Húli Community-ben (a bootcamp belső fejlesztési közösségében) újabb technológiákat sajátított el. Ma már az Ericsson DevOps fejlesztőjeként dolgozik. Azt mondja, sokat segített neki az elhelyezkedésben a Húli Community-ben végzett munka.
Az informatikai szektort érintő szakemberhiány a munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívásává nőtte ki magát. Ebben a helyzetben egyre nagyobb jelentőséget kapnak a speciálisan vállalatra szabott megoldások. A corporate bootcamp kifejezetten a cég igényei alapján kidolgozott képzés, ami akár azonnal projektre állítható szakembereket biztosít. A gyakorlati működést és előnyöket a Lufthansa Systems Hungáriával kialakított együttműködésünkön keresztül mutatjuk be.
He studied to be a lawyer and became a dental technician. Then he realized that due to the incredible advancements in technology, there would be an ever-decreasing demand for human work. Richárd Szabó completed the Green Fox course and has been working as a junior developer for the past one year. He managed to fully realize his plan to start working in his new career before he turns 30.
The IT profession awaits career changers with real opportunities. Green Fox Academy's alumni research shows that our graduates are moving fast in terms of both position and salary. Find out more about how they utilizied the skills learned at Green Fox in their careers!
The lack of professionals in the IT sector has clearly become one of the biggest challenges in the labour market. In this situation, solutions tailor-made for a company’s needs are gaining ground. The corporate bootcamp is a training specifically designed to meet a company's needs and expectations. Its graduates are professionals who are ready to join a project immediately. Now we explain the practical operation and the advantages through the example of our co-operation with Lufthansa Systems Hungária.
The lack of IT professionals has been a problem in Hungary for decades now. Péter Bogyó, editor of HRTV and Anita Fachs, the head of the Hungarian operation of Green Fox Academy, sat down for an interview and talked about the current IT market trends and possible solutions to the issues facing it. We have summarized the most important bits of the in conversation below.
The pressure for growth experienced by IT companies is now having an impact on the labour market. The active involvement of women in the IT sector can not only play an important role in alleviating skills shortages; it can also contribute to the development of a more diverse workplace, stimulating teamwork and productivity.
