Fejes Anikó, a Green Fox Academy mentora igazi klasszis a frontend világában. Talán mert ugyanaz a hobbija, mint a munkája: a tudásmegosztás. Vagy mert már gyerekkorában elbűvölte Bűbájt, a kódolás varázslónője.

Ősi kóder családba születtél, vagy első generációs programozónak számítasz?

A digitális világhoz való kötődésem már valamikor az óvodában elkezdődött.  Volt egy mesekönyvem, a Bűbájt, amiben a számítógépbe cseppent Tomi próbált hazajutni egy varázslónő – egy bájt – segítségével. Decimális Generális és Hexa Berci, Integer óriás, Goto bolha, For néni és Next bácsi vezették végig a főhőst – meg persze engem – a programozás alapfogalmain. Persze ezt akkor nem tudtam, egyszerűen csak nagyon élveztem a feladványokat a fejezetek végén. És aztán el is felejtettem az egészet. Nem is értettem, hogy amikor később programozást akartak nekem tanítani, honnan volt minden ismerős.

Emellett nagy hatással voltak rám a bátyáim. Nekik nagyon sokat köszönhetek. Homályos emlékfoszlányaim vannak arról, ahogy Balázzsal framesetes HTML-t kódolgatunk, Andris pedig karaktereket és lufibetűket tanít rajzolni. Aztán lassan összeért a fejemben ez a két irány, és így jött a képbe a frontend: ahol a szép felületek és a jól működő kód összetalálkozik. Úgy egy évtizeddel ezután a felismerés után Balázs volt az, aki elrángatott az első Newtech Meetupokra (aminek alapítója volt). Az a nyitott, lelkes közösség, a tudásmegosztás vonzott be igazán ebbe a világba.

Hogyan “keveredtél” a weboldalak közelébe? Mikor jutott egyáltalán eszedbe az, hogy te weboldalakat szeretnél csinálni?

Az internet a kedvenc helyem. A grafikai tervezés amúgyis közel állt hozzám, aztán ahogy beköltöztem az internetre, kézenfekvőnek tűnt, hogy bele is nyúljak. Weboldalakat akartam rajzolni, de nem nagyon láttam, hogy merrefelé kellene ehhez indulnom. Nem volt egyenes az út, tájépítész mérnöknek is tanultam egy félévet, de csak az ábrázoló geometria meg a matek érdekelt. Növényneveket tanulni latinul nem volt a kedvenc időtöltésem. Majd felvettek ipari termék- és formatervezőnek is, de oda már be sem iratkoztam. A programozói szakok fel sem merültek bennem, egyáltalán nem vágytam a középiskolában megismert programozó-kép után hasonló emberek közé. Az egyetemi mellékvágányok után egy multimédia fejlesztő képzésen találtam magam. Az, hogy weboldalt kódolni sokkal szórakoztatóbb, mint megrajzolni, a Számalkban, az első programozás órámon esett le. Végigcsináltam a multimédia képzést, ledolgoztam az első évemet webfejlesztőként, és csak ezután jött az ötlet, hogy talán egyetemen is mélyíthetném aprócska programozási tudásom. És ekkor sem a BME-t választottam, a mérnök-infó kultúrájába nem akartam betagozódni. Így kötöttem ki az ELTE-n, a hivatalos verzió szerint azért, mert ott inkább matekos-elméleti irányból közelítették meg a programozást, nem kellett áramköröket buzerálni.

Mit szólt a család? Mit szólt a környezeted? Támogattak? Furcsálkodtak a sok vargabetűn?

Támogattak, nem tudom mit kellene ezen furcsállni. Örültek, hogy végre végigcsinálok egy egyetemet. Nekik ez még fontos volt. Nagyrészt ezért is csináltam végig :)

A lányságod okozott hátrányt? Találkoztál sztereotipikusan gondolkozó egyedekkel, vagy neked ez tök simán ment, mindenki elfogadta természetes “velejáródnak” az informatikusságot?

Valamivel többet kell a nememről beszélnem, mint a srácoknak. Más különbség nincs.

A tanítás ötlete hogy jött? Adta magát, régebb óta volt ilyen vágyad, vagy a Green Fox volt az első, ahol oktatóként kipróbáltad magad?

Tartottam az egyetemen is gyakorlatot, aztán a MOMÉ-n vittünk egy MOMECODE nevű tanfolyamot, webes kód alapokat tanítottunk, főleg grafikusoknak. Szerveztünk különböző workshopokat, mentoráltam Django Girls workshopon is. A tudásátadás mindig fontos volt nekem - a Newtech Meetupos élményeim ezt a szemléletet jól megalapozták. A Frontend Meetup szervezését is ezért vettük át annak idején, és minden oktatásra ezért mondok igent: azt az élményt akarom átadni, amilyen nekem volt a Newtech. Egy új világot kinyitni valaki előtt. Ha csak egy embert megfog, amit hall, már megérte. Ennek a csúcspontja most a Green Fox, meg a CSSConf Budapest.

Szerinted miért vagy jó abban, amit csinálsz? Mert azt városszerte tudni, hogy menő programozó vagy.

Erre nincs nem cheesy válaszom :) Találtam valamit, amit szeretek csinálni, és mindent megteszek érte, hogy még jobbá tegyem. Magamnak is, nektek is.

Mi történik a szabadidődben (ha van ilyen)?

Ami régen hobbinak számított, most az a munkám is. A Green Fox és a Lab.Coop elkényeztet. Azon kívül? Otthon fekszem a kanapén két macskával a fejemen és Instagramra posztolgatom őket. Meg alszom.

‍