Publikálva:
2020.02.19.

“A feleségem megköszönte, hogy be mertem vállalni a váltást”

Ötödik évét tapossa a Green Fox, ez alkalomból az első és második évfolyamunk végzettjeivel, köztük Czinege Robival beszélgettünk programozásról, munkáról, na meg persze jó kis green foxos emlékekről.

A Green Fox hallgatói a legkülönbözőbb területről érkeznek, nagyon érdekes történetekkel lehet találkozni. Neked mi az eredeti szakmád, és miért döntöttél úgy, hogy programozásra cseréled?

Eredetileg építőmérnökként végeztem, és gyakorlatilag majdnem 8 évig az építőiparnak valamelyik szektorában dolgoztam: voltam kint sáros munkaterületen, íróasztal mögött, pénzügyekkel és innovációval is foglalkoztam. Egy ideje már érett bennem a váltás gondolata, már nem találtam elég kihívást az eredeti szakmámban, és egyre nehezebb volt előrelépni. Karácsonykor otthon ültem, amikor szembejött velem egy cikk a Green Foxról. Tudtam, hogy Amerikában már pár éve sikeresen működnek bootcampek. Átgondoltam, hogy mi az, amit szeretek csinálni, mi az, amire igény van a piacon, majd megnéztem a lehetőségeimet, így döntöttem a programozóképzés mellett. 


Mi a legkedvesebb emléked a képzésről? 

Aminek nagyon örülök, hogy itt ismertem meg az egyik legjobb barátomat. Ezt nem is emléknek mondanám, hiszen a mai napig velem van. Az egész képzésen csupa-csupa hozzám hasonló emberrel találkoztam, és azóta is nagyon jóban vagyunk.


Pedig azóta eltelt majdnem 4 év... Hogy alakult a karriered a képzés után?

Amikor végeztem, egyből megkeresett a Green Fox egyik partnercége. Pont a legjobb barátommal együtt. Eredetileg csak egy szabad hely volt, de annyira meggyőztük őket, hogy végül mindkettőnket felvettek. 9 hónapot dolgoztam ott, amikor a LinkedIn-profilom alapján megkerestek a mostani helyemről. Tetszett maga a cég, nagyon ismert és menő volt a blogjuk, úgy gondoltam, ez egy jó lehetőség. Elmentem interjúzni, ajánlottak egy pozíciót, és én igent mondtam. Ez már majdnem 3 éve, nagyon jó döntés volt, azóta is ott vagyok. Juniorként kerültem oda, majd egészen gyorsan haladtam felfelé a ranglétrán. Majdnem egy éve már inkább projektmenedzsmenttel, people menedzsmenttel és üzletépítéssel foglalkozom, de a kódolás még mindig fontos része a mindennapjaimnak.


A programozáson belül milyen területen dolgozol?

Egy kis ügynökségnél dolgozom, kb. 15-en vagyunk, és mind átlátjuk a teljes folyamatot. Persze mindenki kicsit jobban ért valamelyik területhez, de ha szükség van rá, az elejétől végig tudjuk vinni a projektet. Meg tudjuk csinálni a front-endet, a back-endet, az infrastruktúrát, üzemeltetni tudjuk a rendszert. A Green Fox pont erre készített fel. Amit 4 éve tanultam, abban nem is igazán a technológia volt hasznos, hanem az, hogy átlássam, hogyan épül fel egy digitális termék, milyen részei vannak, és nekünk a háttérben hogyan kell összedrótoznunk ahhoz, hogy működjön. A Green Fox arra tanított, hogy a technológiák folyamatosan változni fognak, nekem pedig mindig naprakésznek kell lennem, és folyamatosan tanulnom kell.  


Mi az, amit a munkádban, illetve magában a programozában a leginkább szeretsz? 

A munkámban egyértelműen az embereket, akikkel együtt dolgozom. Amit pedig magában az iparágban szeretek nagyon, hogy végtelenül szerteágazó, változatos, rengeteg a lehetőség, és nagyon könnyű váltani egyik területről a másikra. Ha valaki egy adott területen szeretne nagyon mélyre ásni, lehet specifikus szakember, ugyanakkor azoknak is van helye a szakmában, akik szeretnek több mindent kipróbálni.


Az építőipar után úgy érzed, megtaláltad a számításaidat?

Nekem nagyon jó döntés volt a váltás. Emlékszem, egyik este a feleségemmel a konyhában pakoltuk az edényeket, amikor hozzám fordult, és annyit mondott, köszönöm. Azt köszönte meg, hogy be mertem vállalni a váltást. Azelőtt a hét nagyobbik részét vidéken töltöttem, és folyamatosan stresszes voltam. A váltással az egész életünk átalakult: sokkal nyugodtabb vagyok, este hazaérek vacsoraidőre, miközben az életkörülményeink is jobbak lettek. A feleségem azt mondta, hogy nagy kihívás volt, de ez volt a legjobb döntés, amit hozhattam. 


Ha visszatekintesz a saját karrierváltásodra, mit tanácsolnál azoknak, akik még előtte állnak?

Egyértelműen azt tudom mondani, hogy nem egy egyszerű dolog. Félig érzelmi döntés, de a másik fele nagyon is racionális. Csak akkor éri meg karriert váltani, ha attól jobb lesz az egész életed. Én először összeszedtem, hogy mik azok a dolgok, amik érdekelnek, majd ezek közül mazsoláztam ki azt, amire igény is van. Úgyhogy a legfontosabb tanácsom annak, aki karrierváltáson gondolkodik, hogy olyan területet válasszon, amit szeret csinálni, mert akkor egészen biztosan jó lesz benne.

Hogy látod, kinek való az IT terület?

Őrületesen sokféle embert láttam, főleg amióta én is interjúztatok. A régi sztereotípiák, mint hogy a programozók egész nap senkihez nem szólnak, és egyedül ülnek egy sötét szobában a monitor fénye előtt, teljesen hamisak. Végtelenül sok kreatív ember van. Maga az egész IT nagyon érdekes terület. Gyakorlatilag csak arról szól az egész, hogy problémákat kell megoldani. És ez kreativitás és csapatmunka nélkül nem megy. Szóval ha valaki arra kíváncsi, hogy megfelel-e neki az IT szektor, azon gondolkodjon el, hogy képes, illetve akar-e másokkal összefogva problémákat megoldani. Gyakorlatilag ennyi a beugró szint ahhoz, hogy valaki ezen a területen dolgozzon. 


Egy utolsó kérdés: milyen érzés volt beugrani erre az interjúra a Green Foxba?

Nagyon szeretek ide visszajárni. Régen, amikor kicsit több időm volt, szerettem segíteni a szombati worskhopokon is, ahol az érdeklődök kicsit kipróbálhatják, milyen a programozás. Én személy szerint nagyon szeretek tanítani. Még az építőiparban is voltak gyakornokaim, és a mostani munkahelyemen, programozásban  is volt már juniorom és mentoráltam is. A szombati workshopokat ezért is szerettem nagyon. Az az élmény, amikor elérünk a nap végére, és az emberek rádöbbennek, hogy ez nem valami őrületes varázslat. Mutattak nekik pár dolgot, és egy kicsit gondolkozniuk kellett, hogy hogyan rakják egymás után az elemeket, és máris nagyon király dolgokat hoztak létre. Ez óriási élmény.


Tovább olvasnál?